Fertõd , Gyõr-Moson-Sopron megye nyugati részén, a Fertõ-Hanság kistájon Gyõr-Sopron közötti útszakaszon fekszik.

Sopron és környéke évezredek óta lakott terület. Fertõdön (a kastélytól nyugatra) 1958-ban is feltártak idõszámítás elõtti - bronzkori - leleteket.

A mai Fertõd, a magyarországi közigazgatási átszervezés idején 1950-ben, Eszterháza és Süttör - a régebbi településrész - a Mohács elõtti írott forrásokból egy 1313. évi bizonyságlevélben tűnt fel "Sehter" névalakban. Elõször a nagy hatalmú Kanizsayak földesurasága alatt állott, majd Nádasdy birtok lett, késõbb 1671-ben a Habsburg ellenes rendi függetlenségi mozgalom vezetõinek elítélése után kamarai kezelésbe került.

1681-ben Esterházy Pál a császári adminisztráció elkobozta javakat megvette. 1720-ban Hg. Esterházy József irányításával megkezdõdött az Esterházy kastély építése. Eszterháza neve elõször Miklós herceg levelében olvasható: "Schloss Eszterháza". (1766.)

A településen két római katolikus templom - a neogót stílusú Szt. András (Süttör, 1889) és az 1986-ban épült Szent Kereszt (Eszterháza) található.

A századforduló tájékán élénk egyesületi élet folyt mindkét településen. A süttöri ács és kõmûves céh napjainkban is õrzi régi hagyományait, megtartják ünnepeiket.

Dr. Porpáczy Aladár kezdeményezésére 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

A volt hg. Esterházy hitbizomány Kertgazdasági Mezõgazdasági Intézõségbõl kialakított Kísérleti Telep (1946) - késõbb Fertõdi Kutató Intézet - tudósai közül Kossuth díjjal tüntették ki dr. Beke Ferencet és dr. Porpáczy Aladárt.

Az 50-es évek második felében dr. Rados Jenõ professzor irányításával az akkor alakult fertõdi Építõipari KTSZ megkezdte a kastély helyreállítását.

Az Esterházy kastély, a "magyar Versaillles" Magyarország egyik legszebb kastélyegyüttese.

A kastély adottságaival felnõtt egy zenei központ kialakítására. Néhány éve a "Magyarországi Barokk Vigasságok" keretében Eszterházán újra megszólalnak "kosztümös" korabeli operák, színházi elõadások, és mint egykor tüzijáték zárja az ünnepet.

1971-ben a Városépítési Tudományos és Tervezõ Intézet a települést kutatási tanulmányában városnak ajánlotta Fertõszentmiklóssal együtt.

1991 áprilisa óta Millingennel (Hollandia) testvérvárosi kapcsolat létesült. A mintegy 5000 fõt számláló hollandiai kisvárossal évente tartanak közös kulturális, zenei, sportrendezvényeket, valamint közigazgatási tapasztalatcseréket.

A Fertõd - Pamhagen közötti határátkelõhely 1990. májusában nyílt meg, mely elõször csak gyalogosok és kerékpárosok átkelését biztosította. 1991-óta - 40 millió forintos beruházás eredményeként - már személygépkocsik, autóbuszok fogadására is képes, mely a település idegenforgalmán jelentõsen lendített, de gazdasági meghatározó szerepe is növekedett e térségben.

1995. július 1-vel Fertõdöt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyílvánította.