A Badacsony a Balaton-felvidék turisták által leglátogatottabb helyei közé tartozik. A 438 m magas hegy tulajdonképpen két csonkakúpból épül fel, az alsó kúp alja kb. 11 km kerületű, s majdnem szabályos körív. Ez a kúpalj teljes egészében az egykori Pannon-tenger homok és agyaglerakódásaiból keletkezett, s erre rakódott rá a vulkáni működés során létrejött bazalttufa. A bazaltos kőzetek lávája meglehetősen híg, folyékony, a felszínre érve szétfolyik és lepényként szilárdul meg. Ez a lávaömlés hozta létre a hegy felső csonkakúpját, melynek szikla-csipkés koronáját sok helyen 60-70 m vastag bazaltoszlopok és tornyok szegélyezik. A vulkáni működés befejezése után a szél és a víz elhordta a laza pannóniai homokot. A Badacsony oldalán azonban sokfelé találunk nagyméretű kőomlásokat, ami azt mutatja, hogy a bazalt is pusztul a víz, a szél, a hőmérsékletingadozás hatására, csak sokkal lassabban, mint a laza homok. A meredek sziklákat ezért valóságos kőtenger veszi körül.
Sokkal drasztikusabb volt a természeti erők pusztításánál az emberi beavatkozás. A badacsonytördemici és tomaji bányák hatalmas sebeket martak a hegy oldalába. A bazalt kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, ez a magyarázata, hogy a tudósok több évtizedes tiltakozása csak nemrégen tudta részben megakadályozni a kőbányászatot.
A Badacsony kiváló szőlőtermő vidék, talaja a bazalt mállástermékeiből és vályogból képződött. Legismertebb borfajtái a "Badacsonyi kéknyelű" és a "Szürkebarát". Borai jó minőségénél meghatározó tényező a déli lejtők sok napsütése és a közeli vízfelület fényt visszaverő tükrözése.
Amikor kiszállunk a hajóból a kikötői móló bejáratánál megpillantjuk a Tátika bisztrót, amely a tó fölé kinyúló teraszával a legmutatósabb balatoni vendéglátóhelyek közé tartozott egykoron. A móló közelében épült az alsó bazársor.
A vasúton túl találjuk a borkóstolót, az Idegenforgalmi Hivatalt és a felső bazársort. Érdemes azonban kis kitérőt tennünk a Postától balra levő kis utcába. Badacsonyban élt Egry József, nagy festőnk, a tó szerelmese. Egyéni, látomásos módon örökítette meg kedves tavát, mintegy elmerülve a napfény sugárzásában. 1951-ben bekövetkezett halála után műteremháza (Egry sétány 52.) múzeum lett. A temetőben lévő sírjára szobrát Borsos Miklós készítette.
A hegyoldalra vezető ú mellett jobbra áll a Hableány étterem. Ha a hegyre akarunk feljutni, fölfelé megyünk a Római úton, azon pár percig bal felé haladunk, majd jobbra rátérünk a Szegedi Róza utcára, ami fölvezet a Kisfaludy-házhoz. Az út mindkét oldalán szőlők sorakoznak. Itt vannak az 1951-ben alapított Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepei.
A Badacsony szikláinak közelében emelkedik Kisfaludy Sándor feleségének, Szegedy Rózának a háza. Az egykori présház Balaton felé forduló oldala egy emeletes, hat ablakból álló árkádsorral, középütt kihasasodó erkélyrésszel rendelkezik. A balatoni népi építészet nagyon mutatós, XVIII. századi példája. Az épületben irodalmi múzeum kapott helyet. Kissé feljebb az úton a hideg Kisfaludy-forrás ontja vizét. Szegedy Róza háza fölött (balra az úttest ellenkező oldalán) áll Kisfaludy Sándor kis présházából kialakított, Kisfaludy-ház néven ismert vendéglő. Teraszáról megkapó kilátás nyílik a tóra, a hegy lankáira.
Jobbra fordulva a Kisfaludy-háztól, a bazaltkővel kirakott kocsiúton megyünk felfelé, ahol hamarosan elérjük az erdőt. Itt jobb felé tartva, pár perc múlva a Rózsakő nevű bazaltsziklatuskót pillantjuk meg az erdő és a szőlő határán. Népi hagyomány szerint, ha egy lány, meg egy legény, háttal a Balatonnak ráül erre a kőre, még az évben jegyesek lesznek. A rózsakőtől először tovább megyünk kelet felé, majd a bazaltsziklák között vezető lépcsősoron, a Badacsony fennsíkjára jutunk fel. A sziklára sokhelyütt felkapaszkodó örökzöld repkényborostyánon egy élősködő növény, a borostyán vajfű él, melyet hazánkban csak itt és a Somlón találhatunk. Felérve a fennsíkra, az erdőben itt is találunk egy fákra, cserjékre mindig jobbra csavarodva kúszó szárú növényt, a piritógyökeret, amelyet tavasszal fürtös fehér virágok, később élénkpiros bogyók díszítenek.
A fennsíkon eljuthatunk a Kisfaludy-kilátóba. A kilátót 1953-ban építették. Igen szép körpanoráma nyílik innen: a györöki öböltől Tihanyig. Észak felé a Balaton-környéki várakat, valamint a Somlót és a Kab-hegyet láthatjuk. A bazalt sajátos, oszlopos lepusztulásformáját jól mutató Kőkaput, balra pedig a Kőkeresztet érjük el. A kőkeresztet Ranolder püspök állíttatta 1857-ben. Hatalmas faragott köveit 40 ökör vontatta a hegytetőre. A kereszttől bár korlátozott, de szép kilátás nyílik a badacsonyi szőlőkre és a Balatonra. A kőkereszttől nyugat felé haladva a 464 fokos "Bújdosók lépcsőjén" a Badacsony legszebb sziklaképződményei (vízszintesen is elváló oszlopok) között jutunk a Rodostó-Turistaházhoz. A turistaházat 1935-ben Rákóczi halálának 200 éves évfordulójára építették. A turistaháztól kiindulva, a Kuruc körút elnevezésű (piros + jelzésű) úton, két óra alatt körbejárhatjuk a hegyet. Ez az út érinti a bazalthányókat, majd a Kőkapu környékéről felvezet a tomaji oldal felhagyott bányaudvarába, majd a Kisfaludy-ház fölött vezet vissza a turistaházhoz.
